A dráma egy szociális munkás dilemmahelyzetét vizsgálja a lélektani dráma hitelességével és eszközeivel. T, a szociális hivatal osztályvezetője munkájából kifolyólag meglátogatja B. Ferikét, az árván maradt idióta gyermeket.

A pszichoanalízis freudi rendszere szerint a psziché hármas felépítésének egyik része, másik kettő az ego és superego (én és fölöttes én). Az id a psziché tudattalan világa a maga szervezetlenségével, ősi, ösztönös mivoltával…

„… de hiába tudjuk a helyet, az időt, ha nem találunk ott, ha nem találjuk meg, ha nem akkor van, amikor mi ott vagyunk. Különben is, mikor utána szaladunk és utolérjük, már nem is van itt. Ésmég szavunk sincs…